Az elektromos kerékpárokra és robogókra vonatkozó uniós szabályozás

Összefoglaló

Az Európai Unió (EU) szabályozása a elektromos kerékpárok és robogók kulcsfontosságúak a mikromobilitás kialakulóban lévő európai tájképének alakításában. Mivel a városi lakosság egyre inkább a fenntartható és hatékony közlekedési lehetőségeket keresi, az e-biciklik és e-robogók népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, ami koherens szabályozási keretet tesz szükségessé a biztonság, a megfelelőség és a környezeti felelősség biztosítása érdekében. E járművek jelentős térnyerése különböző szabályozási intézkedésekhez vezetett, amelyek célja az uniós tagállamok szabványainak harmonizálása, beleértve a teljesítmény, a működési jellemzők és a biztonsági követelmények alapján történő osztályozást, amelyeket az EN 15194 és az EN 17128 szabványok határoznak meg.

E rendeletek jelentőségét a kettős célkitűzés hangsúlyozza: a városi közlekedésben az innováció előmozdítása és a környezeti kihívások kezelése, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a forgalmi torlódások csökkentését. Miközben a városok a megosztott e-robogó-szolgáltatások és a magán e-bringák beáramlásával küzdenek, az uniós rendeletek olyan kiegyensúlyozott megközelítést igyekeznek kialakítani, amely elősegíti az aktív mobilitást, ugyanakkor biztosítja a felhasználók biztonságát. Mindazonáltal a szabályozási környezetet ellentmondások jellemzik, például az eltérő nemzeti szabványok jelentette kihívások, amelyek zavart okozhatnak a felhasználók körében, és bonyodalmakhoz vezethetnek a gyártók számára, akik megpróbálnak eligazodni az eltérő megfelelési követelmények között.

A szabályozási fejlemények a biztonsággal, az infrastrukturális igényekkel és a környezeti hatásokkal kapcsolatos vitákat is kiváltottak. Miközben a szabályozások ösztönzik az elektromos mikromobilitás bevezetését, rávilágítanak a használathoz kapcsolódó potenciális kockázatokra, például balesetekre és sérülésekre. Ahogy a e-scooter használat bővül, a szabványosított biztonsági intézkedések és a lakossági tudatossági kampányok szükségessége egyre fontosabbá válik a biztonságos vezetési gyakorlatok előmozdítása és a kockázatok csökkentése érdekében.

E kihívásokra válaszul az olyan kezdeményezések, mint a Mikro-mobilitás Európáért (MMfE), a szabályozás harmonizálását szorgalmazzák az EU-ban, hangsúlyozva az e-biciklik és e-scooterek városi közlekedési rendszerekbe való integrálásának fontosságát, hogy azok összhangban legyenek a szélesebb körű fenntarthatósági célokkal. Az uniós szabályozások folyamatos fejlődése dinamikus erőfeszítést tükröz, hogy az elektromos mobilitás iránti növekvő keresletet egyensúlyba hozzák a biztonság, a környezetvédelem és a felhasználói oktatás alapvető elveivel, biztosítva ezzel az európai városi közlekedés fenntartható jövőjét.

Történelmi háttér

Az elektromos kerékpárok és robogók európai elterjedése a hatékony és fenntartható városi közlekedési módok iránti növekvő igényre vezethető vissza. A 2010-es évek elejére Európa városaiban a közlekedési preferenciák jelentős változásának lehettek tanúi, a kerékpárok és az e-robogók egyre népszerűbbek lettek az autók alternatívájaként. Ezt a változást nagymértékben befolyásolta az az igény, hogy csökkenteni kell a városi területeken a forgalmi torlódásokat és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

2019-ben számos európai ország, köztük Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, elkezdte bevezetni a szabályozást a robogó piac kezelésére, amely elsősorban a fiatal demográfiai réteget vonzza az e járművek által kínált kényelem és gyorsaság miatt. Ez döntő lépést jelentett az e-scooterek törvényes közlekedési eszközként való hivatalos elismerése és szabályozása felé.

2021-ben Dél-Korea felülvizsgálta közúti közlekedési törvényét az e-scooter használatának szabványosítása érdekében, ami tükrözi azt a szélesebb körű tendenciát, hogy a kormányok megpróbálnak egységes kereteket létrehozni az elektromos mobilitási megoldások irányítására. 2023 májusára Írországban új szabályozás lépett hatályba a 2023-as közúti közlekedési és útügyi törvény alapján, amely az e-scootereket és e-bike-okat motoros személyszállítóként (Powered Personal Transporters, PPT) definiálta, és paramétereket határozott meg a közutakon való legális használatukra vonatkozóan.

Ezenkívül az Európai Unió létrehozta az EN 15194 szabványt, amely az elektromos kerékpárok műszaki előírásait szabályozza, és előírja a biztonsági és teljesítménykritériumoknak való megfelelést. Ezt a szabályozási keretet tovább finomították a nagyobb teljesítményű e-kerékpárok új osztályozásának bevezetésével, amely különleges feltételek mellett engedélyezést és nyilvántartásba vételt tesz szükségessé. E szabályozások harmonizációja az EU tagállamaiban folyamatosan fejlődik, mivel a hatóságok felismerték, hogy az elektromos mobilitási eszközök felhasználói számára biztonsági intézkedésekre és iránymutatásokra van szükség.

Az elektromos kerékpárok és robogók osztályozása

Az elektromos kerékpárokat és robogókat kialakításuk és működési jellemzőik alapján kategorizálják, amelyek befolyásolják a különböző joghatóságokban a használatukra vonatkozó szabályokat.

Elektromos kerékpárok

Fogalommeghatározások és szabványok

Az elektromos kerékpárok, amelyeket általában e-kerékpárok, teljesítményük és üzemmódjuk szerint osztályozzák. Az Európai Unió az elektromos segédmotoros kerékpárokat (EAB) szabályozó EN 15194 szabvány alapján különbözteti meg a különböző típusú e-kerékpárokat. Ezek a meghatározás szerint olyan kerékpárok, amelyek motorral vannak felszerelve, amely 0,25 kW folyamatos névleges teljesítményig nyújt segítséget, és a segítség megszűnik, amikor a sebesség eléri a 25 km/h-t, vagy amikor a kerékpáros abbahagyja a pedálozást.

Az e-kerékpárok kategóriái

Pedelecek: Ezek olyan e-kerékpárok, amelyek megfelelnek az EN 15194-es uniós szabványnak, és amelyek motorja 250 wattra van korlátozva, és csak pedálozással működtethető. A pedelecek ott közlekedhetnek, ahol a hagyományos kerékpárok is engedélyezettek.

Gyorsasági pedelecek: Ezek az e-kerékpárok nagyobb, akár 1 kW-os teljesítményűek, és akár 45 km/h sebességig is segíthetik a kerékpárosokat. A sebességpedelecekre más szabályok vonatkoznak, gyakran a segédmotoros kerékpárokhoz hasonlóan vannak besorolva, és biztosítást és nyilvántartásba vételt igényelhetnek.

Regionális eltérések

Az elektromos kerékpárokat övező előírások a különböző joghatóságok között nagymértékben eltérhetnek. Az Egyesült Államokban például a szövetségi törvények kiváltják az olyan állami törvényeket, amelyek szigorúbbak a szövetségi szabályozásnál a kis sebességű elektromos kerékpárok tekintetében. Ez olyan összetett szabályozási környezetet teremtett, amelyben a meghatározások és a jogi besorolások államonként jelentősen eltérhetnek.

Elektromos robogók

Típusok és osztályozások

Elektromos robogók, vagy e-scooterek, jellemzően könnyű, hordozható járművek, amelyek népszerűvé váltak a városi területeken a megosztott mikro-mobilitási szolgáltatások terén. Gyakran a súlyuk, a motorteljesítményük és a működési módjuk alapján osztályozzák őket. Számos európai országban például az e-robogóknak meghatározott súly- és teljesítménykorlátozásoknak kell megfelelniük, biztosítva, hogy a mikromobilitási eszközökre vonatkozó jogi meghatározásoknak megfeleljenek.

Megosztott E-scooter szolgáltatások

A dokkoló nélküli megosztott e-scooter a szolgáltatások különböző működési szabványokat és osztályozásokat eredményeztek Európa-szerte. Az e-robogókkal foglalkozó vállalatok gyakran szembesülnek kihívásokkal a különböző szabályozások miatt, amelyek hatással lehetnek a járművek kialakítására, biztonsági jellemzőire és működési követelményeire. Az EU-tagállamokban az egységes tanúsítás hiánya következetlenségeket eredményez a megfelelés és a végrehajtás terén.

Környezeti hatás és felhasználás

Bár az e-robogók általában a városi mobilitás egyik legkevésbé szén-dioxid-intenzív formájának számítanak, környezetvédelmi előnyeik inkább a személygépkocsival megtett utak helyettesítésén, mintsem a fenntartható közlekedés más formáinak, például a kerékpározásnak vagy a gyaloglásnak a kiszorításán múlnak. Az e-rollerek hatékonyságát befolyásolhatják a megosztott flották üzemeltetési gyakorlatai, amelyek a magántulajdonban lévő modellekhez képest további környezeti költségeket okozhatnak.

Főbb rendeletek

EN17128 szabvány

Az EN17128 szabvány biztonsági követelményeket és vizsgálati módszereket határoz meg a személyi könnyű elektromos járművekre (PLEV), beleértve az e-scootereket is. Meghatározza a szükséges jelöléseket és információkat, hogy minimálisra csökkentse mind a járművezetők, mind harmadik felek sérülésveszélyét, amikor ezeket a járműveket rendeltetésszerűen vagy előre látható visszaélések esetén használják. Átfogó tartalma ellenére a szabvány hatékonyságát akadályozza, hogy az európai tagállamok eltérő módon alkalmazzák, mivel nincs kapcsolata a konkrét európai jogszabályokkal. Ez nemzeti eltérésekhez vezetett, ami széttagolt szabályozási környezetet eredményezett, ami megnehezíti a mikro-mobilitás üzemeltetőinek működését, és zavart okoz a felhasználók számára a közlekedési szabályok tekintetében.

Nemzeti rendeletek

A mikro-mobilitás változó helyzetére reagálva több ország, például Írország, új szabályozások bevezetésébe kezdett a nemzeti jogszabályok keretében. Írországban például a 2023. évi közúti közlekedési és útügyi törvény (Road Traffic and Roads Act 2023) jogi és műszaki paramétereket vezet be az e-scooterekre és e-bike-okra vonatkozóan, amelyek 2023. május 20-tól lépnek életbe. A szabályozás célja, hogy egyértelműséget teremtsen és növelje a közúti biztonságot a könnyű elektromos járművek felhasználói számára, a végrehajtást pedig a helyi hatóságok irányítják. Az új szabályok egy szélesebb körű lakossági tájékoztatási kampány részét képezik, amely biztosítja e járművek biztonságos és legális használatát a közutakon.

Az EU harmonizációs erőfeszítései

A szabályozási keret következetlenségeinek és széttagoltságának megszüntetése érdekében a Mikro-mobilitás Európáért (MMfE) az e-robogókra vonatkozó szabályozás uniós szintű harmonizációját szorgalmazza. Ez magában foglalja az EN17128 szabvány lehetséges beépítését a gépekre vonatkozó rendeletbe, ami segítené a tagállamok következetes alkalmazását. Az MMfE emellett javasolja egy olyan európai típusjóváhagyási rendszer létrehozását, amely a könnyű homologizációs eljárások köré épülne, a sikeres nemzeti keretekből, például a németországi rendszerből merítve. Az ilyen harmonizáció alapvető fontosságúnak tekinthető az innováció előmozdítása és az EU éghajlati célkitűzéseinek támogatása szempontjából a fenntartható közlekedési módok bevezetésének előmozdítása révén.

Jövőbeli rendeletek

Az EU a közeljövőben teljes mértékben hatályba fogja léptetni az olyan frissített szabályozásokat, mint az EN 15194:2017+A1:2023, amely az e-kerékpárokat szabályozza, és várhatóan hatással lesz az elektromos járművek, köztük az e-scooterek szélesebb körű szabályozására. Ez az átfogó felülvizsgálat célja a jogi paraméterek egységesítése és annak biztosítása, hogy minden jármű megfeleljen az EU-ban meghatározott biztonsági és teljesítménykritériumoknak. A szabályozás további fejlődésével a műszaki és használati paraméterek integrálása kulcsfontosságú lesz az e-scooterek és e-bike-ok biztonságos üzemeltetésének biztosításában Európa-szerte.

Megfelelés és végrehajtás

Szabályozási keret

Az elektromos kerékpárok (e-kerékpárok), e-scooterek és más mikromobilitási eszközök gyártása és értékesítése során az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és azon kívül is elengedhetetlen a biztonsági előírások betartása. Az EU-ban ezen eszközök esetében kötelező a CE-jelölés, amely azt jelzi, hogy megfelelnek az alkalmazandó irányelveknek és biztonsági előírásoknak. Ez a követelmény segít biztosítani, hogy a termékek biztonságosak legyenek a felhasználók számára, és megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. Az Egyesült Államokban a hasonló megfelelést a 16 CFR 305. része írja elő, amely a mikromobilitási eszközök energiacímkézési követelményeit tartalmazza.

Biztonsági szabványok és tesztelés

Az elektromos mikromobilitási eszközök biztonságát és teljesítményét különböző szabványok szabályozzák. Különösen az UN 38.3 és az IEC 62133 előírások adnak iránymutatást az ezekben az eszközökben gyakran használt lítium-ion akkumulátorok vizsgálatára. Az ezeknek a szabványoknak való megfelelés biztosítja, hogy az akkumulátorokat szigorúan értékelik az elektromos, termikus és mechanikai biztonság szempontjából, ezáltal minimalizálva az akkumulátorok meghibásodásával és baleseteivel kapcsolatos kockázatokat. Az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottsága (CPSC) továbbá hangsúlyozza az UL biztonsági szabványok - köztük a személyi e-mobilitási eszközökre vonatkozó UL 2272 és az e-kerékpárokra vonatkozó UL 2849 - betartásának fontosságát a fogyasztóvédelem és a biztonság fokozása érdekében.

Címkézés és felhasználói információk

A megfelelő címkézés és tanúsítás kulcsfontosságú a felhasználók tájékoztatása szempontjából a biztonsági utasításokról és irányelvekről. Az EU-ban a CE-jelölés a megfelelőség bizonyítékaként szolgál, míg az Egyesült Államokban az elismert vizsgáló laboratóriumok tanúsítványainak beszerzése nemcsak a fogyasztói bizalmat növeli, hanem biztosítja a felhasználókat az eszköz biztonságáról és minőségéről is. Az új szabályozások bevezetésével párhuzamosan a folyamatos tájékoztatási kampányok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felhasználók megismerjék a felelősségüket és az e-scooterek és e-bike-ok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó jogi követelményeket.

Nemzeti és regionális eltérések

Miközben a mikro-mobilitási eszközök egységes európai tanúsítási rendszerének kialakítását szorgalmazzák, a nemzeti szabályozások között továbbra is jelentős eltérések vannak. Egyes országok, például az Egyesült Királyság és Franciaország, az EN 15194 szabvány alapján speciális megfelelési intézkedéseket vezettek be az e-kerékpárokra vonatkozóan, míg más országok nem egységesen alkalmazzák ezeket a szabványokat. Ez az eltérés megnehezíti a gyártók dolgát, mivel többféle szabályozás között kell eligazodniuk, ami hatással van a piacra lépésre és a termékbiztonságra.

Jövőbeli kilátások

Ami a jövőt illeti, az EU 2024 januárjában hatályba lépő, aktualizált gépjármű-biztosítási irányelve a meghatározott küszöbértékek felett kötelezővé teszi a könnyű elektromos járművek biztosítását. Ez a megfelelési keretrendszer új összetettségi szintet jelent, mivel a tagállamok eltérően értelmezhetik és alkalmazhatják az irányelvet. Az átfogó szabályozás bevezetésével, beleértve az EN 15194:2017+A1:2023 szabvány 2025 augusztusáig történő közelgő érvényesítését, a megfelelésre helyezett hangsúly csak fokozódni fog, elősegítve a biztonságosabb környezet kialakulását a mikromobilitást használók számára Európa-szerte.

Biztonsági szabványok

Európai Uniós rendeletek

Az Európai Unióban a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos kerékpárokra és robogókra számos biztonsági előírás vonatkozik, amelyek célja a biztonságos működés és használat biztosítása. Az EN 17128 és az EN 15194 európai szabványok kulcsfontosságúak, amelyek az elektromos meghajtású kerékpárokra (EPAC) és más könnyű elektromos járművekre vonatkozó biztonsági követelményeket határozzák meg. Az ezeknek a szabványoknak való megfelelés biztosítja, hogy az eszközök megfeleljenek az elektromos rendszerekkel, a mechanikai kialakítással és a fékezési teljesítménnyel kapcsolatos alapvető biztonsági kritériumoknak. Emellett a gépekről szóló irányelv (2006/42/EK) és az általános termékbiztonsági irányelv (2001/95/EK) szigorú biztonsági iránymutatásokat ír elő a kockázatértékelésre, a címkézésre és a termékek nyomon követhetőségére vonatkozóan, amelyeket a gyártóknak be kell tartaniuk.

További vonatkozó uniós rendeletek: az elektromágneses összeférhetőségre (EMC) vonatkozó 2014/30/EU, a veszélyes anyagok korlátozására vonatkozó 2011/65/EU és a rádiós berendezésekre vonatkozó 2014/53/EU, amelyek akkor alkalmazandók, ha az eszközök rádiótechnológiát használnak.

Egyesült Államok Rendeletek

Az Egyesült Államokban a fogyasztók védelme érdekében a Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (CPSC) biztonsági előírásokat állapít meg a mikromobilitási termékekre. Az egyik legfontosabb előírás az ASTM F2641-20 szabványos fogyasztói biztonsági előírás az elektromos robogókra, amely olyan biztonsági szempontokkal foglalkozik, mint a konstrukció, a címkézés, a teljesítménykövetelmények és a vizsgálati módszerek. A CPSC ösztönzi továbbá az Underwriters Laboratories (UL) szabványainak való megfelelést, beleértve az elektromos kerékpárokra vonatkozó UL 2849 és a légdeszkákra vonatkozó UL 2272 szabványokat.

Akkumulátor biztonság

Az akkumulátorok biztonsága az elektromos kerékpárokra és robogókra vonatkozó szabályozás egyik legfontosabb szempontja. Mind az EU, mind az USA hangsúlyozza az olyan biztonsági előírások fontosságát, amelyek biztosítják az ezekben az eszközökben használt akkumulátorrendszerek megbízható teljesítményét és biztonságát. Európában a megfelelő szabványok betartása kritikus fontosságú az akkumulátorok meghibásodásával és meghibásodásával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében.

Nemzeti eltérések a szabályozásokban

A mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályozás az EU tagállamai között jelentős eltéréseket mutat. Svédországban például tilos az e-scootereket olyan körülmények között üzemeltetni, amelyek rontják a vezető biztonságos közlekedésre való képességét, beleértve az ítélőképességet akadályozó anyagok hatása alatt állást is. Ausztriában az elektromos robogókat a maximális sebességük és teljesítményük alapján osztályozzák, és a bizonyos határértékeket meghaladókra külön szabályok vonatkoznak, beleértve az engedélyezési és sisakkövetelményeket is.

Környezeti megfontolások

Az elektromos kerékpárok (e-bike) és elektromos robogók (e-scooterek) elterjedése egyre inkább elismert a környezetre gyakorolt pozitív hatása miatt. Ezek a közlekedési módok jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és tanulmányok szerint a személygépkocsik helyett kerékpárral és elektromos mikro-mobilitási eszközökkel megtett utazások 5%-nyi növekedése 7%-nyi CO2-kibocsátás csökkenést eredményezne globálisan. Ezen túlmenően az e-kerékpárok akár 93%-tal csökkenthetik az energiafogyasztást és 95%-tal a légköri szennyezést a hagyományos járművekhez képest.

Infrastruktúra hatása

Az elektromos kerékpárok és robogók (e-scooterek) elterjedése a városi területeken jelentős hatással van az infrastruktúra tervezésére és irányítására. Az aktív mobilitást használók számának növekedésével és a mikro-mobilitási eszközök elterjedésével a városok előtt az a kihívás áll, hogy közlekedési rendszereiket úgy fejlesszék, hogy hatékonyan tudják fogadni ezeket az új közlekedési módokat.

Városi közlekedési integráció

A gyaloglás, a kerékpározás és a mikro-mobilitás használatának előmozdítása érdekében az Európai Unió átfogó iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek célja az infrastruktúra minőségének, biztonságának és hozzáférhetőségének javítása. Ezek az intézkedések arra összpontosítanak, hogy ezeket a közlekedési módokat integrálják a meglévő közlekedési rendszerekbe és forgalomirányítási protokollokba, megkönnyítve ezzel a különböző közlekedési módok közötti zökkenőmentes átmenetet. Az integráció magában foglalja a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra-hálózati tervek megtervezését és a tervezési útmutató dokumentumokban olyan szabványok megállapítását, amelyek összekapcsolják ezeket a közlekedési módokat a tömegközlekedési rendszerekkel.

Infrastruktúra követelmények

Az infrastruktúra javítása szükségessé teszi az e-kerékpárok és e-scooterek városi közlekedési rendszerekbe való biztonságos integrációjának különleges követelményeinek kezelését. Ez magában foglalja annak feltárását, hogy milyen feltételek mellett lehet ezeket a járműveket hatékonyan kezelni a jelzőlámpás rendszereken és a forgalomirányítási technológiákon keresztül. A városokat továbbá arra ösztönzik, hogy hozzanak létre digitálisan ellenőrzött parkolási zónákat az e-robogók parkolásának kezelésére, ezáltal csökkentve az utak zsúfoltságát és biztosítva a veszélyeztetett úthasználók biztonságát.

Parkolás és helykijelölés

Az e-scooterek bevezetése vitákhoz vezetett a közterületeken való helymegosztásról. Az e-scooterek hozzájárulhatnak az utak zsúfoltságához, és megfelelő kezelés nélkül akadályozhatják az utakat, ami a gyalogosokat és más veszélyeztetett felhasználókat is érintheti. A városok egyre inkább átcsoportosítják a parkolóhelyeket az e-robogók számára, és olyan mobilitási csomópontokat hoznak létre, amelyek különböző közlekedési lehetőségeket - például e-robogókat, kerékpárokat és a tömegközlekedéshez kapcsolódó autómegosztó állomásokat - integrálnak. Ez az újraelosztás döntő fontosságú a városi környezet általános élhetőségének javítása szempontjából.

Környezeti megfontolások

Az elektromos mikro-mobilitás irányába történő elmozdulás várhatóan jelentősen csökkenti a városi kibocsátást. A LIFE2M kezdeményezéshez hasonló projektek célja a mikromobilitású járművek elterjedése az európai városokban, ami várhatóan csökkenti az energiafogyasztást, a légköri szennyezést és a CO2-kibocsátást. Ez az elmozdulás összhangban van az EU éghajlat-semlegességet és a fenntartható városi közlekedési rendszereket célzó politikáival.

Biztonság és szabályozás

Miközben az e-kerékpárok és e-scooterek infrastruktúrája folyamatosan fejlődik, a biztonság továbbra is elsődleges szempont. Bár a bukósisak használata nem kötelező egyes joghatóságoknál, a bukósisak használata erősen ajánlott a kerékpárosok sérülésveszélyének csökkentése érdekében. Ezen túlmenően a helyi hatóságok felhatalmazást kaptak arra, hogy bizonyos területeken szabályozzák az e-scooterek maximálisan megengedett számát, ami még inkább hangsúlyozza az átfogó tervezés és irányítás szükségességét a közterületek biztonságos és hatékony használatának biztosítása érdekében.

Jövőbeni fejlemények

Jogalkotási keret és koordináció

Az elektromos kerékpárok (e-bike) és elektromos robogók (e-scooterek) szabályozásának jövőbeli alakulását várhatóan jelentősen befolyásolják majd az Európai Unió (EU) és a tagállamok szintjén egyaránt fejlődő jogszabályi keretek. Az (EU) 2021/1119 rendelettel létrehozott európai éghajlati törvény célja a klímasemlegesség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és az aktív mobilitás (gyaloglás és kerékpározás) létfontosságú szerepet játszik e célok elérésében. Ahogy a városok klímastratégiáik javításán dolgoznak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyaloglás, a kerékpározás és a mikromobilitás integrálása a multimodális közlekedési hálózatokba.

Az intelligens technológiák elfogadása

Az intelligens technológiák integrálása várhatóan megkönnyíti a forgalom hatékony irányítását, valamint növeli az e-kerékpárok és e-scooterek biztonságát és használhatóságát. A folyamatban lévő kezdeményezések feltárják e járművek forgalomirányítási rendszerekbe való integrálásának feltételeit, beleértve a közlekedési lámpák szinkronizálását is, hogy javuljon a városi mobilitási keretekbe való integrációjuk. Emellett a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) használatát kiterjesztik az e-kerékpárokra és a mikro-mobilitási eszközökre is, ezáltal növelve azok közlekedési arányát és biztonságát városi környezetben.

Az infrastruktúra fejlesztése

Az e-kerékpárok és e-scooterek növekvő népszerűségéhez infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Ez magában foglalja a tömegközlekedési rendszerekkel zökkenőmentesen összekapcsolódó kerékpáros és gyalogos hálózatok fejlesztését. A várt eredmények között szerepel a napi gyalogos vagy kerékpáros utazások számának 30%-szeres növekedése a követő városokban, mivel azok az aktív mobilitást támogató politikákat fogadnak el. E fejlődés részeként helyi, regionális és nemzeti aktív mobilitási politikák jönnek létre, amelyek hozzájárulnak az elektromos mobilitás európai növekedését támogató átfogó kerethez.

Akkumulátor-szabályozás és fenntarthatóság

Az akkumulátorokról szóló, hamarosan megjelenő uniós rendelet, amelynek célja a fenntartható gyakorlatok előmozdítása az akkumulátorok teljes életciklusa során, különösen fontos az elektromos mobilitási ágazat számára. Ez a rendelet alapvető fontosságú a megosztott mikro-mobilitási alkalmazásokban használt akkumulátorok biztonságának és fenntarthatóságának biztosításához, összhangban a közlekedés dekarbonizációjának tágabb céljaival. A mikro-mobilitási ágazat érdekelt felei aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban, és olyan koherens keretet szorgalmaztak, amely tükrözi az ágazat fejlődő jellegét, ugyanakkor támogatja az EU fenntarthatósági célkitűzéseit.

A nyilvánosság tudatossága és megfelelés

Az új szabályozások hatályba lépésével, mint például a 2023. évi írországi közúti közlekedési és útügyi törvény, a felhasználók felvilágosítása érdekében elengedhetetlenek lesznek a lakossági tájékoztató kampányok. a honlapról biztonságos gyakorlatok az e-scooterek és e-bike-ok használatakor. E szabályok helyi hatóságok általi végrehajtása várhatóan fokozza a biztonságot és a szabályok betartását a felhasználók körében, ami tovább ösztönzi e közlekedési módok elterjedését.

Idézett művek

Az elektromos kerékpárokra és robogókra vonatkozó uniós szabályozás körüli vita tanulmányok és kiadványok széles skáláját öleli fel, amelyek rávilágítanak a környezeti hatásokra, a jogalkotási folyamatokra és a használati szokásokra. A Hawkins et al. (2012) által végzett kutatás áttekinti a hibrid és elektromos járművek környezeti hatásait, és az elektromos mikromobilitásról szóló diskurzus szempontjából releváns alapvető meglátásokat nyújt.

A német szövetségi statisztikai hivatal (2021) jelentése szerint 2020-ban a foglalkoztatottak 68%-je ingázott autóval, ami hangsúlyozza az alternatív közlekedési módok, például az elektromos kerékpárok és robogók fontosságát. Moreau et al. (2020) összehasonlító tanulmánya értékeli a dokkoló nélküli e-robogókat és a bennük rejlő lehetőségeket, mint zöld mobilitási megoldásokat, jelezve, hogy szerepük csökkentheti a hagyományos járművekre való támaszkodást.

A jogalkotási fejlemények is dokumentálásra kerültek, például New York állam szenátusa 2015-ben elfogadta az S3997 számú törvényjavaslatot, amely tisztázta az elektromos segédmotoros kerékpárok fogalmát. Ezen előrelépések ellenére más kezdeményezések, mint például egy 2019-es legalizációs törvényjavaslat, a kormányzó vétójával szembesültek.

Emellett az Európai Unió különböző szabályozási kereteket vezetett be, amelyek célja a fenntartható városi mobilitás fokozása. Ezek közé tartozik a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (COM(2020) 789 végleges) és az európai zöld üzlet (COM(2019) 640 végleges), amelyek együttesen hangsúlyozzák az innovatív közlekedési megoldások szükségességét a városi környezetben.

A biztonsági szabványok terén a közelmúltban bekövetkezett előrelépések szintén relevánsak, mivel az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottsága kiemelte az UL biztonsági szabványoknak való megfelelés fontosságát a mikromobilitási eszközök esetében. Ahogy ezek a szabályozások fejlődnek, a folyamatban lévő kutatások folytatják a megosztott e-robogóhasználat társadalmi-gazdasági hatásainak és biztonsági megfontolásainak értékelését, különösen bizonyos demográfiai csoportok, például a bragai egyetemi hallgatók körében.

Ez a munka azt a sokrétű megközelítést tükrözi, amely az elektromos kerékpárokkal és robogókkal kapcsolatos kihívások és lehetőségek hatékony kezeléséhez szükséges a városi mobilitás és a környezeti fenntarthatóság összefüggésében.

További olvasnivalók

Az E-Scooter használatára vonatkozó kutatás

Számos tanulmány vizsgálja a megosztott e-roller használat meghatározó tényezőit, különösen a portugáliai Bragában élő egyetemi hallgatók körében. Ezek a vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy a kerékpársávok számának növekedése összefügg az e-scooter fokozott elfogadásával. A kutatás a hallgatói populáción túlmutatva szélesebb körű közösségi tendenciákat is elemez, és szakpolitikai intézkedéseket javasol az e-scooter városi használatának fokozására.

Az e-mobilitás környezeti hatása

Az életciklus-értékelések (LCA) betekintést nyújtanak az elektromos kétkerekűek környezeti teljesítményébe. A tanulmányok azt mutatják, hogy az elektromos kerékpárok és robogók a hagyományos járművekhez képest tisztább városi mobilitási megoldásokat jelentenek. A kutatások azt mutatják, hogy a könnyű elektromos járművek integrálása jelentősen hozzájárulhat a városok szén-dioxid-mentesítési céljaihoz, és 2030-ra jelentős szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkezik.

Biztonság és megfelelés

Az elektromos személyszállító eszközök népszerűségének növekedésével a biztonsági előírások betartásának biztosítása kulcsfontosságúvá válik. A rendeletek sebesség és teljesítmény alapján osztályozzák ezeket az eszközöket, a gyártók és a felhasználók számára iránymutatást adva a biztonsági előírásokról. A fokozott biztonsági intézkedések, beleértve a mikro-mobilitást használók biztosítási fedezetét, a kapcsolódó kockázatok növekvő tudatosságát tükrözik.

Piaci trendek és felhasználói demográfia

A piaci elemzések azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább a fenntartható közlekedési módszereket részesíti előnyben, és az elektromos robogókat és kerékpárokat választja az autók helyett. Ez az elmozdulás nemcsak a várostervezést és -politikát befolyásolja, hanem kihívásokat és lehetőségeket is jelent az infrastruktúra-fejlesztés számára, különösen az e-robogókat használók igényeinek kielégítése terén.

Biztonsági értékelések és szabványok

A gyártók számára az olyan biztonsági szabványok, mint az ANSI/CAN/UL 2272 betartása alapvető fontosságú az alábbiak biztonságos működésének biztosításához. e-mobilitási eszközök. A tesztelési és tanúsítási folyamatok különböző komponenseket értékelnek, beleértve az elektromos és tűzbiztonságot, hozzájárulva a fogyasztóvédelemhez a bővülő e-szállítási piacon.